-A tiéd.Ha akarod valamikor elmehetünk a kisállatboltba venni neki cuccokat-ajánlotta fel Niall.
-Jó de minél előbb mert éhes lesz.
-Akkor mehetünk is ha ennyire türelmetlen vagy-majd a cipőjét kezdte felvenni.
-Menjünk!-visítoztam mint egy három éves- De akkor őt is visszük?-mutattam az alvó kölyökutyára.
-Nem Em,őt most nem visszük.Hadjuk aludni.-mondta a szöszi már az ajtóban álva.
-Jó....De akkor menjünk!-sürgettem a barátomat aki még mindig a cipőfűzőjét kötötte, miközben én már az ajtóban toporogtam.
Mikor már a kocsiban ültünk egész úton arról beszéltünk hogy milyen ruhákat,nyakörvet, kaját és stb veszünk a kis törpeuszkáromnak.
-Ez a rózsaszín ruci olyan cuki, még kis tappancsok is vannak rajta.-vizsgáltam egy kutyusruhát a boltban.
-Nekem mindegy kicsim.Azt veszel amit akarsz, kifizetem neked.-mondta Niall egy másik rucit nézegetve.
-Nem,nem,és nem.Mondtam már hogy ezt ne engedem, nem akarlak kihasználni téged.
-Jólvan, akkor egyezzünk meg.Legalább a felét hagy fizessem ki,vedd úgy hogy nem neked hanem a utyusnak teszek szivsséget.
Már mindent a kosárba pakltunk, és már fizettünk volna , mikorrájöttem hogy otthonhagytam a pénztárámat.Mikor ezt a barátom megtudta csak jót mosolygott és örült hogy segíthet nekem.
-Egy kék nyakörvet,és a hozzátartozó pórázt.Két vékony rucit,egy rózsaszínűt,amit én,és egy kéket amit Niall választott-soroltam anyának otthon.-Ja és persze kuytus konzervet.
-Ez biztos egy vagyonba került...-mondta anya miköben a vacsorát főzte.
-Hát igen,de erről jut eszembe...Nem láttad a pénztárcámat?-mondtam miközben elindultam a lépcsőn.
-Nem, de léccives rakj rendet a szobádban.-mondta, majd én nem is válaszolván rohantam fel a szobámba.
Miután rendetraktunk a szöszivel , megfürödtünk , lementünk vacsizni a konyhába.
-Na hogy is lesz nálatok az alvás kicsim?-kérdezdte anyu,amitől én eléggé ciki helyzetbe éreztem magam,még úgy is hogy barátom nem értette miről beszélünk.
-Anyu,azthittem már megbeszéltük!Együtt alszunk az ágyamban,mivel nincs másik ágy-mogyogtam , de kihangsújozva az ALSZUNK szót.
-Okés,de most menjetek , későre jár.
Ezután felmentünk és én megágyaztam Nialnak,mivel attól hogy franciaágyam van,nincs mind két oldalon ágynemű.Pedig nem csak mindkét oldalon hanem a földön is párnáknak kellene lenni mert néha előfordul hogy lefordulk az ágyról.Na de mindegy is , a lényeg az hogy egy kis beszélgetés után elaludtunk.Reggel mikor felébredtem a földön találtam magam.Hát persze ,nem is én lennék.
-Szia kicsim.Hogy aludtál?-kérdezte Niall , miközben salátát készített.Tudja hogy a kedvenc reggelim, olyan aranyos.
-Jól köszi.Amúgy nem tudod hogy mikor estem le a földre?-érdeklődtem miközben a szöszi elémtolta a reggelit.
-De tudom.Északa letúrtál az ágyról,majd miutá leestem, te utánamjöttél,pontosan rámestél.Tudod milyen nehéz alólad úgy kimászni hogy ne ébresszelek fel?Plussz muszály volt beengednem Maját,mert kaparta az ajtót.Jut is eszembe, hol a kutyus?-mesélte Niall álmosan.-Ó, és nem aludtam valami sokat aludni, úgyhogy remélem nem terveztél semmi fárasztó dolgot...
-Bocsi , majd valahogy megoldjuk hogy holnap ne kössön ki senki a földön.Egyépként még nem terveztem semmit mára.Egyépként szerintem Maja az ágy alatt alszik.-mondtam majd a szobám felé vettem az irágyt.
-Kiskutyám!Maja!Hol vagy?-szolongadtam a kuytust mert,mert az ágy alatt nem találtam.
-Csakhogy megvagy babám-vettem az ölembe a mélyen alvó Maját.
-Emma van egy jó hírem-szólt fe anya-itt van egy lány aki látni akar.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése