2013. augusztus 9., péntek

14.rész

                   *Em szemszöge*
-Emma kicsim-emelt fel és pörgetett meg-Mehetünk?
-Igen-húztam a fejemre a sapkát.
-Jajj drágám-vette le a fejemről a sapit-Nem kell eltakarnod magad,így is gyönyörű vagy-mosolygott.
-De így nem érzem jól magam-vettem tőle vissza.
Niall csak sóhajtott egy nagyot majd a kocsihoz indult.

                         *Plzában*
Mivel Liz-nek 8 személyes  autója van,úgyhogy kényelmesen elfértünk. Az úton egy szót sem szóltam,csak bámultam kifelé az ablakon.Anyát már indulás előtt felhívtam.Azt mondta idejön egy napra, megnézni mi újság van velem.
-Emma,kérsz te is egy jegeskávét?-kérdezte Liz.
-Igen,az jól esne.
-Akkor mingyárt hozom.
Mivel Liz beállt Harryvel a sorba,én odamentem a Louishoz és Liamhez.
-Minden rendben?-kérdezte Tommo.
-Nagyon látszik rajtam?-hajtottam le a fejem.
-Annyira nem, csak egy picit.Amúgy Niall hol van?
-Zaynnel beszélget-mutattam a hátunk mögé.

                  *Niall szemszöge*
Szegény Emma nincs valami jól.Nagyon megviseli a dolog.
-Mizu haver?-kérdezte Zayn.
-Nagyon rossz így látni Emmát.Szomorú.
-Hát ez a baj.De legalább nem kell magyarázkodni a sajtónak.
-Zayn!Ez nem jó vicc.Inkább kellene a sajtónak magyarázkodni,minthogy a szerelmemet lássam szomorúnak.
-Bocsi.Nem tudtam hogy ennyire komoly a dolog.
-Semmi baj.Adj tanácsot.Mit csináljak?
-Szerintem elég ha figyelmes vagy vele.Attól jobban lesz majd-veregetett hátba.
-Köszi.Most megyek.
Úgy terveztem odamegyek beszélni Emmával,de most épp telefonál.

                          *Emma szemszöge*
Csörög a telóm.Zsombi.
-Haló?-szóltam bele mint ha nem tudnám ki az.
-Cső.Én vagyok.Csak azért hívlak hogy akkor már ugye biztosan nem lesz gyerek?
-Biztos hogy nem lesz.
-Legalább nem kellett fizetni hogy elvegyék.Így már semmi közünk egymáshoz.Csá.-flegmázott,majd lecsapta a telefont.
Hogy lehet valaki ennyire bunkó?Az oké hogy már semmi közünk egymáshoz,de akkor is.Meg amúgy is,hogy mondhat olyat hogy legalább nem kellet fizetni érte?És az akkor mi volt hogy még szeret?Megintcsak elfogott a sírás.Futni kezdtem.Nem tudom hova,valahol ahol kisírhatom magam.
-Emma álj meg!-rohant utánam a barátom.
Nem érdekelt semmi.Egy idő után leráztam Niallt,nem akartam megbántani csak egyedül akartam lenni.Már majdnem kijutottam az épületből,mikor Ádit és a haverjait pillantottam meg.

-Emma!Emma várj!-kiabált utánam és futni kezdett.
Azt hittem őt is lerázom majd,de nem.Egy idő után hátranéztem,már majdnem utól ért,és a haverjai is a nyomomban voltak.Még egy ideig futottunk majd elkezdtem lassulni,ők viszont nem fáradtak.Már nagyon messze voltunk a plázától.Alig volt már köztünk pár méter távolság,pár másodperc után el is kapott.A karjai között összeestem, és zokogni kezdtem.
-Emma.Nyugodj meg!-simogatta meg a hátam-Srácok,mennyetek nyugottam.Én most ezt a mozizást inkább kihagyom!-kiabált a haverjainak.
Felvett -pont úgy ahogy a menyasszonyokat szokták-majd elindult a vissza a pláza felé.Nekem még mindig folytak a könnyeim.Fejemet Ádi mellkasába fúrtam,ezzel eláztatva a pólóját.Nem sokáig mentünk már.Berakott a Mercije  hátsó ülésére,majd ő is beült mellém.
-Ez mire volt jó?-törölt le egy könnycseppet az arcomról.
-Nem tudom-fúrtam vissza zokogva a fejem a mellkasába.
-Jól van.Nyugodj meg.-ölelt át,majd elővette az iPone-ját-felhívod a fiúkat hogy jól vagy?-nyújtotta át a telóját.
-Nem.Inkább mennyünk vissza hozzájuk-szpogtam.
Erre bólintott,majd előremászott.Adott egy csomag zsepit,majd beindította a motort.Nem sokára vissza is értünk.Felhívtuk őket hogy jöjjenek a bejárathoz,nem kell tovább engem kereni.

-Sajnálom-néztem könnyes szemekkel Niallre,majd megöleltem.Eltolt magától.Először nem értettem miért,de aztán megcsókolt.Hosszú szenvedéjes csók volt.Azonnal szétrebbentünk mikor a vakuk villanását hallottuk.
-Baszdki!Hajdsd le a fejed és kövess.-morogta Niall.Engedelmeskedtem neki.Megfogtam a kezét és mentem utána.A fotósokon keresztül mentünk a kocsi felé.Alig tudtunk beszálli.A többiek már bent ültek.
-Basszus!-mondta Niall idegesen.
-Haver!Nyugodj meg!-Harry .
-Nem Harry,nem gyugszom meg!Ezek mindig a nyomunkan vannak!Állandóan bekavarnak!-emelte fel a hangját.
-Niall szivem!-emeltem fel én is a hangom-Nyugodjál már meg!Most meg mi bajod van?
-Nem akarom hogy téged támadjanak.-mondta már normál hangon.
-Értem ne aggódj.-bújtam hozzá.
-Jó...Megpróbálok-ölelt meg.

Otthon Niall felhívott a szobájába.Becsukta az ajtót,majd leült az ágyra.Követtem a példáját.
-Mért rohantál el?-kérdezett rá egyből,a szemembe nézve.
-Egyedül akartam lenni-hajtottam le a fejem.
-És akkor erre az a megoldás hogy elrohansz előlünk?
-Nem csak....
-Csak mi?
-Hagyjuk.
-Jó.Akkor legalább azt mond meg hogy mért akartál egyedül lenni.
-Zso felhívott és azt mondta hogy legalább nem kellet fizetni hogy elvegyék a gyereket.-kezdtek megint párásodni a szemeim.
-Jaj drágám.Nem kell vele foglalkozni.
-Tudom.De akkor is fájt-bújtam hozzá.
Letörölte a könnyeimet,majd lágyan megcsókolt.Visszacsókoltam.Csókunk egyre hevesebb lett.Finoman hátradöntött az ágyon,majd fölém mászott.A kezemet  nyaka köré fontam.
Egy ajtónyitódásra mindketten felnéztünk,de anélkül hogy elengedtük volna egymást.
-Nem zavarunk!?-kérdezte gúnyosan Niall,az ajtóban álló Harrytől.
-Nem.Folytassátok.-vigyorgott a göndörke,majd leült a fotelbe.
-Harry!Kifelé!-emelte fel a hangját a szöszi.
-Jól van na!Megyek!-ment ki az ajtón.
Én pedig kimásztam a barátom alól.
-Most hová mész?-kérdezte meglepődve.
-Le.-válaszoltam lazán.
-De akkor nem....?
-Most nem.Harry elvette a kedvem-mondtam,majd  becsuktam a hátam mögött az ajtót.A lépcső felénél meghallottam hogy a többiek beszélgetnek.Tudonvhogy nem szabad hallgatózni,de....
-Szerintem szexelnek-Louis.
-Nem hiszem.Szerintem elment a kedvük Harrytől.-röhögött Zayn.
-Zaynnek igaza van-szóltam közbe,és leültem Liz és Louis közé a kanapéra.
-Eggyire undorító vagyok, hogy elmegy tőlem a kedvetek?—nézett rám Harry.
-Nem.Csak tudod közönség előtt nem valami jó.
-Fujj Harry!Komolyan leültél őket nézni?-Lou.
-Igen leült.De honnan tudtad?-húztam fel az egyik szemöldököm.
-Velünk is megesett El-el.
Erre mindenki röhögni kezdett.
-Unatkozom. -szólalt meg Liz.
-Azon könnyen segíthetünk-villantott perverz mosolyt.
-Ne is álmodozz róla-mondta gúnyosan az uncsitesóm.

                     *Liz szemszöge*
Megszomjaztam.Feláltam Harry mellől a kanapéról,és a konyha felé indultam.Hátranéztem,és láttam hogy a göndörke követ.Engedtem magamnak egy pohár vizet,majd belekortyoltam.Hirtelen azt éreztem hogy Harry hátulról a felsőm alá nyúl,majd kezeit előre csúsztatja,és hatalmas kezeivel a melleimet kezdi fogdosni.A poharat gyorsan a pultra tettem,kezeit kihúztam a felsöm alól,és egy óriási pofont lekevertem neki.Rögtön az arcához nyúlt.
-Undorítú vagy!!-ordítottam neki,majd visszaszaladtam a nappaliba.

                  *Harry szemszöge*
Jesszus!Ez nagyon fáj!Ahoz képest hogy lány,nagyot tud ütni.Pedig a múltkor a buliban olyan könnyen adta magát,már majdnem lefeküdtünk.Mongyuk ott nem kevés pia volt bennünk.....

                    *Liz szemszöge*
Leültem Liam melé.Időközben Harry is visszatért.Az arcán ott virított a kezem lenyomata.Leült Lou mellé majd bocsánatkérően rám nézett,talán majd megbocsájtom neki,de nem most,úgyhogy inkább elfordítottam a fejem.
-Hé haver! Mért ilyen piros az arcod?-nézte meg közelebbről Harry arcát Tommo.
-Az olyan mint egy kéz.…Hazzát valaki felpofozta!-röhögött Liam.
Hazz lehajtotta fejét.
-Liz!-röhögött Em-Te ütötted meg Harryt,ugye?
-Igen.-mondtam egy kis csend után-De megérdemelte!
-Mért is?-Zayn.
-Csak!-durciztam.
-Oké....Akkor szerintem én megyek aludni.Jóét.
-Szerintem mi is mennyünk-fordult Liz Niall felé.
Azzal mindelki felált,és a szobájába baktatott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése